Török katonai repülőgépre ültették fel Olaszországban Mehmet Ali Agcát, II. János Pál pápa merénylőjét kedd éjszaka. A most 43 éves török férfi pápai közbenjárásra kegyelmet kapott ugyan az olasz elnöktől, hazájában viszont még tíz év fogság vár rá egy Törökországban elkövetett gyilkosság miatt. A katolikus egyházfő többször is hangot adott annak, hogy megbocsátott az 1981-ben életére törő Agcának.

A héten az argentin kormány elnöke nyilvánosan kért bocsánatot amiatt, hogy Argentína a második világháború után számos náci bűnösnek – többek közt Adolf Eichmannak és Josef Mengelének – biztosított menedéket.

Az elmúlt évben két arab országban is – Jordániában és Marokkóban – a vártnál sokkal simább hatalom- és generációváltás zajlott le. Szíriában egyelőre más a helyzet: egy héttel Asszad elnök halála után még mindig bizonytalan az utód, Basar Asszad helyzete. Bár a hadsereg és a kormányzó arab szocialista párt Basar mellé állt, a hatalomra új jelentkező is akadt: a néhai elnök öccse, a száműzetésben élő Rifat Asszad. Rifat magát véli az egyetlen legitim utódnak, és kijelentése szerint kész demokratikus választásokon szembeszállni Basarral. A készenlétbe helyezett szíriai biztonsági erők minden felhatalmazást megkaptak, hogy megakadályozzák Rifat hazatérését.

Történelmi csúcstalálkozóra érkezett a héten Kim De Dzsung dél-koreai elnök Észak-Koreába. A két Korea vezetői első ízben találkoztak egymással azóta, hogy 1948-ban különvált a két ország. Dél-Korea ígéretet tett arra, hogy minden segítséget megad a katasztrófa sújtotta északi országnak, ahol egyes becslések szerint kétmillióan váltak az éhínség áldozatává az elmúlt években.

Bármikor előállhat egy személy azzal az állítással, hogy az FKgP is részesült támogatásban a 1998-as kampánya során az úgynevezett olajmaffiától, sőt még ennél elképesztőbb történeteket is kitalálhat. Mit szólnának ehhez a kisgazdák? Egy ilyen eset mutatná meg, hogy az olajbizottság miként is működik – érvelnek lapunknak a politikusok, akik szerint több mint dilettantizmus, hogy ellenőrizetlen, zavaros és ellentmondásos információkat tárt a nyilvánosság elé Pallag László kisgazda képviselő, a bizottság elnöke.

"Pepó Pál eddigi tevékenységét megköszöntem, lemondását el kellett fogadnom" – nyilatkozta Torgyán József, az FKgP elnöke csütörtökön a környezetvédelmi miniszter távozására reagálva. A pártelnök Pepó Pál személyes ügyének nevezte a döntést, amelynek hátterében szerinte az "állandó politikai hajsza" állt. A hivatalos bejelentésig nem kívánja nyilvánosságra hozni, kit jelölnek a tárca élére. Torgyán megerősítette ugyanakkor: konzultált Ligetvári Ferenccel, a szarvasi mezőgazdasági főiskola főigazgatójával és Skultéty Sándorral, a környezetvédelmi tárca közigazgatási államtitkárával.

Az Országgyűlés június 13-i zárószavazásán elfogadták az ügynöktörvény Mátrai Márta és Csúcs László nevével fémjelzett kormánypárti módosítását, amely az átvilágítás határidejét 2004. június végéig hoszszabbítja meg, az érintettek személyi körét pedig az ügyészekre, bírákra és a sajtó vezetőire terjeszti ki. A jelzett időpontig várhatóan mintegy 18 ezer személy politikai múltjának ellenőrzésére kerülhet sor. Azok a csoportok pedig (ügyvédek, közjegyzők, egyházi személyek és újságírók), akik nem tartoznak a "kötelező" kategóriába, önkéntes alapon kérhetik átvilágításukat egy külön, erre a célra felállított bizottságtól.

A kormány benyújtotta az Országgyűléshez őszi törvényalkotási programját, amelyben 41 elfogadandó és 15 tárgyalandó indítvány szerepel. Az elfogadandó indítványok között 21 új törvényjavaslatot kíván a Ház elé terjeszteni a kabinet, a tárgyalandók között pedig 8-at.

Simó József, a Várhegyi Attila politikai államtitkár és kilenc társa ellen folyó büntetőper másodrend? vádlottja csütörtökön a Budakörnyéki Bíróságon bejelentette, hogy életveszélyesen megfenyegették. Simó József, aki beismerő vallomásával egyúttal a vád tanúja is, elmondta: ismeretlenek mobil-, illetve vezetékes telefonon is életveszélyesen megfenyegették őt és családját, továbbá több százezer forintos kárt okoztak két személygépkocsijában. A másodrend? vádlott közölte, hogy személyi védelmet kért az ügyészségtől és hozzájárult ahhoz is, hogy lehallgassák telefonját.

Vasárnap délidőben, egy óra után pár perccel érkezett a riasztás a kecskeméti tűzoltóságra, hogy a várostól húsz kilométerre fekvő Ágasegyháza határában erdőtűz van. Az egyes fokozatú riasztást aztán néhány perccel később a 3-as, majd a legmagasabb készültséget igénylő 5-ös követte. A kecskeméti tűzoltók mellett Cegléd, Kiskőrös és több környező település lánglovagjai, katonái, polgári védelmi szakemberei is megmozdultak. A tűzoltókat maga a gondatlan károkozó értesítette.

Az izraeli Legfelsőbb Bíróság május 22-én meghozott precedens érték? döntése feljogosítja az izraeli nőket, hogy a Siratófalnál imalepelben, imaszíjakkal imádkozzanak, és a Tórából olvassanak. A határozat szerint az érintetteknek hat hónapig tartózkodniuk kell az imaszíjak viselésétől és a Tóra nyilvános felolvasásától annak érdekében, hogy a kormánynak legyen ideje felkészülni az új szituációra, és megoldani a különböző nézeteket valló zsidók együtt imádkozását a Falnál.

A nők nem láthatnak el pásztori feladatokat a gyülekezetekben – szavazta meg egyhangúlag az a 16 ezer küldött, akik az elmúlt héten részt vettek a legnagyobb létszámú és legbefolyásosabb amerikai protestáns felekezet, a Déli Baptista Egyház Orlandóban rendezett konferenciáján. A felekezet képviselői elítélték a posztmodern kultúra "erkölcsi romlását", és megszigorították a tagegyházak feletti kontrollt, élesen szembehelyezkedve a mérsékeltebb álláspontot képviselő, függetlenebb szellem? kisebbséggel. A konferencia résztvevői emellett újra kifejezték elutasításukat a homoszexualitás, a rasszizmus, a pornográfia, az abortusz és az eutanáziával szemben.

Lapunk a Novosztyi hírügynökség segítségével interjút kért az új orosz miniszterelnöktől. Mihail Kaszjanov optimista: szerinte a pénzügyi botrányok, a szervezett bűnözés, vagy a katasztrofálisan rossz demográfiai helyzet ellenére az új orosz vezetésnek sikerül megtalálni a kibontakozást. Kormánya ennek érdekében jelentősen csökkenteni kívánja az adókat, ugyanakkor Kaszjanov elmondta: nagyobb állami szerepvállalásra törekednek például az energiaszektorban, hogy a magánvállalkozók körében előforduló "hanyagságot" elkerüljék, ám mindezt nem államosítással, hanem a gazdaság élénkítésével kívánják megtenni.

Az ellenzékinek tartott sajtó megfélemlítése lehetett az egyik célja annak, hogy a héten Oroszországban letartóztatták és bebörtönözték Vlagyimir Guszinszkijt, az ország egyik legjelentősebb üzletemberét.

Balatonfüred közvéleményét – függetlenül attól, hogy a helyi hivatalos körökben már lefutott ügynek tekintik, még mindig – erősen foglalkoztatja a Tagore sétány elején található bazársor hűlt helyének és az egyetlen közülük el nem bontott, 1958-ban épült üzlethelyiségnek a sorsa. Az önmagán túlmutató történetben első látásra "a modernizáció hívei állnak szemben a maradi szellemmel". Riportunk végén, hazafelé mindannyian nagyon szerettük volna, hogy a történet ennyire egyszer? legyen.

Bár a "Készen áll-e Afrika a XXI. századra?" címmel megjelent tanulmányában a Világbank sokkoló tényeket közölt a földgolyó legszegényebb földrészéről, mégis optimista a fekete kontinens jövőjét illetően. A Világbank a súlyos problémákkal küzdő Afrika kitörési lehetőségeit is feltárja.

Megszületett az ítélet a Microsoft ellen, amely ugyan várható volt, mégis okozott némi meglepetést. Az óriáscég természetesen megfellebbezte a bíró ítéletét, és igyekezik majd megcáfolni ítéletének minden egyes pontját. A cégnek igen kedvezőek a kilátásai arra, hogy a fellebbviteli bíróság helyt adjon a keresetnek.

A nem túl dicső múlttal rendelkező Észak-Koreában valami megmozdult. Kim De Dzsung dél-koreai elnök 1998-ban elkezdett közeledése után a héten – mintegy 50 év után – elindult a párbeszéd a kettészakadt ország két fele között. A kommunista modellre berendezkedett Észak-Korea igencsak megsínylette a politikai, gazdasági, kulturális elszigeteltséget: gazdasága romokban, az emberek éheznek. A "kommunikációs blokád" eheti megtörése azonban lehetővé teszi a kitörést.

A pünkösd miatt lerövidült kereskedési héten a börzék nem sok izgalmat tartogattak a befektetők számára. Az árfolyamok alig-alig mozdultak el, Amerikában egy százalék körüli csökkenést mutatott mind a Dow Jones, mind a NASDAQ, az S&P500 értéke változatlan szinten maradt. Nyugat-Európában ezzel szemben enyhe emelkedést tapasztalhattunk, Frankfurtban egy százalékkal, Londonban és Párizsban mérsékeltebben, 0,15, illetve 0,3 százalékkal nőttek az árak. Igen gyenge forgalom mellett 2,88 százalékot süllyedt a BUX-index értéke, újra a 9000 pontos szint alá süllyedve (8971) a csütörtöki zárásra. A blue chipek közül a Mol vitte a prímet az esésben, közel 7,5 százalékkal olcsóbbá válva az előző heti nagy vevő eltűnése után. Nem jártak sokkal jobban a Richter részvényesei sem, a gyógyszerpapír 6,6 százalékot vesztett értékéből. Folytatódott az eladási hullám a Borsodchem papírjainál is, újabb 5,38 százalékos csökkenést eredményezve. Az előző heti szárnyalás után visszafordult a technológiai részvények papírjainak a jegyzése is: az Antenna Hungária 7, a Synergon 2,5 százalékkal lett olcsóbb. Jelentősebb emelkedést csak az újra a spekulációs láz középpontjába került Humet tudott felmutatni 6,5 százalékos drágulásával. A kedvező hazai makrogazdasági mutatók ellenére úgy tűnik, kikerült a BÉT a külföldiek érdeklődésének középpontjából, a külföldi tőzsdék iránymutatására várva igen csendes kereskedés jellemezte a hetet.

A magas benzinárak kapcsán egy új fogalmat vezet be a köztudatba a kormány: az ármegfigyelési monitoringot. A legnagyobb magyarországi üzemanyag-kereskedő, a Mol Rt. szempontjából jó időpontban történik mindez, hiszen a májusban kissé lejtmenetre kapcsolt világpiaci kőolajár június második dekádjában ismét felfele kezdett kúszni. A hét derekára csúcs közeli 32 dollárt ért egy hordó olaj, és az olajtermelő országok mindeddig nem mutatnak hajlandóságot a termelés növelésére.

A vízügy rányomta a bélyegét az év eddigi részére. Az évszázados árvíz után itt az aszály. Nem csak az agráriumra, de a fogyasztóra nézve is beláthatatlan következményekkel járna, ha a nyár további részében is folytatódna a mostani kánikula. A gabonaféléket ért kár visszafordíthatatlan, az sem segítene, ha holnaptól csapadékosra fordulna az időjárás: az idén a tavalyi terméshez képest 40 százalékkal kevesebb terem gabonából, és az is gyenge minőség? lesz. Az árutőzsdén jelentősen emelkedtek a gabonaárak, s anynyi bizonyos, hogy áremelkedésre kell számítani ősszel. A kukoricának még van esélye, ha kedvezőbbre fordul az időjárás. Ha nem, akkor komoly veszteség várható, s ez a takarmányon keresztül átgyűrűzik az állattartásra, így a legrosszabb esetben jövőre a hús ára elérheti a nyugat-európai szintet. Hasonló gondok jelentkeznek a napraforgóval kapcsolatban is. Az aszály egyfajta kontraszelekciót vált ki a gazdák körében. Azok az őstermelők, akiknek nincs elegendő tőkéjük, s hitelből fedezik a költségeiket, a rossz termés miatt veszteségre számíthatnak, s ezért sokuknak ki kell szállniuk a mezőgazdasági termelésből. Ez a kényszer – tekintettel arra, hogy egyes régiókban ez az egyetlen megélhetési forrás – tömegeket juttathat megélhetési nehézségekbe. Azok viszont, akiknek volt pénzük minőségi vetőmagot és műtrágyát vásárolni, valamint kellő mennyiségben locsolni, nyertesei az aszálynak, mivel extra profitra számíthatnak.